A Labdarúgó Világbajnokság a nemzetközi labdarúgás legnagyobb eseménye. Az első nemzetközi válogatott focimérkőzést 1872-ben rendezték meg Anglia és Skócia között, az első VB-re azonban még közel 60 évet várni kellett. Az első foci VB-t 1930-ban rendezték Uruguayban. A torna azóta négy évente megrendezésre került, kivéve 1942 és 1946, amikor a második világháború közbeszólt. Az eddig 18 döntőben hét nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott. Olaszország négy, Németország pedig három világbajnoki címmel büszkélkedhet.

A legelső nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót válogatott, de ekkor még nem nagyon
játszottak labdarúgó mérkőzéseket Nagy-Britannián kívül. 1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban, de ez kudarccal végződött.

1909-ben Torinóban szervezték meg a Sir Thomas Lipton Trófeát. Az ezen résztvevő klubok mind egy-egy nemzetet képviseltek. Ezt az eseményt sokan az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb olasz, német és svájci klubok vettek részt rajta.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát, mint amatőr labdarúgó világbajnokságot, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett.
Ezt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek. A FIFA ez után úgy döntött, hogy inkább önálló nemzetközi versenyt szervez, és mivel Uruguay, mint kétszeres bajnok épp a függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült, ezért ők rendezhették az első világbajnokságot 1930-ban. Az is kiderült, hogy az 1932-es olimpia versenyei között nem fog szerepelni a labdarúgás, mivel a foci nem volt elég népszerű Amerikában. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguay-ba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A dél-amerikai helyszín nem bizonyult túl jó döntésnek, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Ekkoriban csak hajóval lehetett megtenni ezt a hosszú utat és a három hetes hajóút több országot is elriasztott a nevezéstől. Nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt a tornán. Hét dél-amerikai, négy európai és kettő észak-amerikai.
A foci VB-k történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Az első mesterhármast pedig négy nappal később az amerikai Bert Patenaude szerezte Paraguay csapata ellen (3-0). A döntőt házigazda Uruguay nyerte, 4-2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideó-ban.
A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikból, Ázsiából és Észak-Amerikából.
Magyarország kétszer játszott Vb döntőt, 1938-ban, ekkor Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

 

 

A legtöbbször Brazília nyert Labdarúgó Világbajnokságot (5 alkalommal).
A legtöbb gólt Ronaldo lőtte a foci VB-k során, összesen 15-öt.
A legtöbb gólt egy tornán Just Fontaine érte el, az 1958-as Vb-n 13 alkalommal volt eredményes.
A legtöbb világbajnokságon a mexikói Antonio Carbajal (1950-1966) és a német Lothar Matthäus (1982-1998) játszott, mindketten 5 tornán vettek részt.
A legtöbb világbajnoki mérkőzést Matthäus játszott (25).
A legnagyobb arányú győzelem 9 gólos volt. 1954-ben Magyarország-Dél-Korea 9-0, 1974-ben Jugoszlávia-Zaire 9-0, 1982-ben Magyarország-El Salvador 10-1.
A legtöbb gól 1954-ben, egy Ausztria-Svájc mérkőzésen esett, a végeredmény 7-5 volt.
A leggyorsabb gól Hakan Şükür nevéhez fűződik. 2002-ben, a Törökország-Dél-Korea mérkőzésen, mindössze 10,2 másodperc kellett a csatárnak, hogy gólt szerezzen.
A leggyorsabb piros lapot José Bastia kapta, mindössze 56 másodpercet töltött a pályán az uruguay-i (1986).
A legöregebb világbajnoki gólvágó pedig a kameruni Roger Milla volt. 42 éves és 39 napos volt, amikor Oroszország ellen betalált az 1994-es Vb-n.

Foci VB 2010

A 2010-ben első alkalommal fognak Labdarúgó Világbajnokságot rendezni az afrikai kontinensen. A tornát június 11. és július 11. között rendezik majd a Dél-afrikai Köztársaságban. Afrika a FIFA új rotációs rendszerének köszönhetően kapta meg a torna rendezésének jogát, melynek értelmében a FIFA kijelölt egy kontinenst, mely megrendezheti a viadalt. Öt afrikai ország jelezte, hogy megrendezné a foci VB-t.

Egyiptom, Marokkó, Dél-afrikai Köztársaság, Tunézia és Líbia pedig közösen rendezte volna meg a VB-t. Miután a FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ebben az esetben nem járul hozzá, hogy két ország rendezze a tornát, Tunézia visszalépett. Ezután a bizottság Líbia egyedül beadott pályázatát sem fogadta el, mert ez nem felelt meg a FIFA által elvárt minimális követelményeknek.
A szavazás után a végeredményt nagyszabású sajtókonferencia keretében Sepp Blatter, a FIFA elnöke, jelentette be, 2004. május 15-én, Zürich-ben, melyen Dél-afrikai Köztársaság pályázata kapta a legtöbb szavazatot, és ezzel elnyerte a 2010-es Labdarúgó Világbajnokság rendezési jogát. Dél-afrikai Köztársaság 14-et, Marokkó 10-et, Egyiptom pedig nem kapott szavazatot.